2014. október 16., csütörtök

Németország | Kezdet

Sziasztok. Úgy gondoltam  egy pár részes kis sorozatban elmesélném hogy hogyan is kerültem ki Németországba egy évvel ezelőtt és hogy mi is történ kinn .
Tehát tavaly éppen a végzős évemet töltöttem amikor kimentem a büfébe és bambultam magam elé. Sorban állva feltűnt egy plakát mely egy pályázatot hirdetett tanulóknak.
Szépen elolvastam (unalmamba a hosszú sorba ) hogy mi is ez a felhívás  mit csinál kinn a diák stb.  majd nevettem egyet hogy ahha jó és tovább álltam.
Bréma főtere.
De aztán napokig ott motoszkált az fejembe a dolog míg az egyik nap bejött egy tanár hogy lenne ez a pályázat  és megfelelő jelentkezés után ha bekerülünk a 14 ember közé akkor 1 hónapos felkészítő után teljen ingyen kimehetünk Németországba  szakmai gyakorlatra. Hogy ez mit is jelent? A tanult szakmánkkal  kimegyünk  kapunk egy éttermet ahol egy hónapon keresztül heti 5 napot dolgozunk a szabad időnkben meg azt csinálunk amit akarunk.
Hazajöttem elmeséltem itthon hogy milyen lehetőség nyílt persze a szüleim egyből bólintottak hogy ha szeretnék kimenni ők támogatják. Így elkezdtem megírni a "Pályázatot " és közben beszélgettem barátnőmmel (mostantól D) hogy jöjjön ő is ő is tud annyira németül hogy megpróbálja (ha megírod a pályázat nem azt jelenti hogy be is kerültél).Végül megbeszélte a szüleivel és eldöntöttük hogy együtt belevágunk.
De hogy én miért döntöttem úgy hogy jelentkezek. Hmm ez egy nagyon  jó kérdés azokban az időkben nagyon sok minden történt az egyik barátommal csúnyán összevesztünk teljesen megszakadt a kapcsolatunk. Semmi se úgy történt ahogyan kellet volna. igen jól gondolod talán menekülni akartam az életemből, levegő változásra vágytam. Hogy sikerült meg vívnom magammal a harcot kinn ( előre elmondhatom hogy mondhatni igen) megújulva tértem haza új emberként új élményekkel )?
Egy kis humor a Brémaiaktól.
És akkor térjünk vissza : a pályázat annyiból állt hogy írni kellet németül és magyarul egy önéletrajzot és egy motivációs levelet mint utólag kiderült csak mi ketten írtuk meg németül a motivációs levelet ne de nem baj :). Miután beadtuk a papírokat pár napra rá jött is az e-mail hogy ekkor és ekkor fáradjunk be elbeszélgetésre . Az elbeszélgetéssel volt egy kis problémám ugyan is én lassan egy éve nem beszéltem németül ugyanis a szakmai nyelv az nem olyan mintha folyamatosan nyelvtant és beszélgetni tanulnál és amikor kijöttem tudtam hogy elbuktam biztos nem mehetek ( végül kiderült hogy mindent megértettem amit kérdeztek csak nem mindenre tudtam válaszolni).
Rá egy hétre kezdődtek a felkészítők és az egyik barátom( mostantól Z) kezdte nagyon sajnálni h nem jelentkezett és szerencséjére és hogy pont egy tanárnak mondta el Z a problémát az egyik csoport társunk visszalépett így egyik órán kihívták Z (persze én már tudtam hogy jön Németországba).
És felajánlották neki hogy ha jönni akar jöhet, Z persze beleegyezett . Így most már hárman vágtunk neki Németországnak én, D és Z. Minden jól ment a felkészítő órákra bejártunk tanultunk és tanultunk közben a szalag avatónkra is készültünk (ráadást én voltam az osztály fő szervezője mindent én intéztem ruhák zene stb). Úgy volt hogy miután hazajövünk rá két napra  a szalag avatónk de erre jött az első rossz hír Németországi utunkat egy héttel kitolták technikai okok miatt így nagy kérdés elé álltunk visszalépünk és veszélyeztetjük a többiek kijutását ( 14 fő volt meg határozva a pályázatba így annyi főnek is kell kimennie) vagy lemondunk a szalagavatónkról. Gondolom sejthetitek lemondtunk a szalagavatóról a ruhát visszamondtuk és készültünk tovább az utazásra ( persze szív fájdalmamra az osztály dolgait még mindig én intéztem így a szalagavatót is).
Persze egyértelműen egy városba jelentkeztünk és ez így is ment az utolsó hétig míg nem jött a 2. rossz hír Brémai szállás adó ragaszkodott hogy a 4 emberből 2 lány és 2 fiú legyen és mivel Brémába csak szakácsok mehettek és csak én és R (csoport társam mostantól R) voltunk lányok szakácstanulók így minket áthelyeztek Brémába hogy nekünk oda kell mennünk. Sajnos nekem nem volt döntésem cukrász nem jöhetett így D maradt a másik város csoportjába Z nem akart szállodába dolgozni ( úgy volt hogy szállodában fogunk dolgozni ) így úgy döntött hogy ő is maradt a másik városba úgyhogy végül "egyedül" vágtam neki ahogy terveztem. Az utolsó pár hetem itthon arról szólt hogy mindent beszerezzünk ami kint kellhet (hideghez ruhák vészhelyzet kaja mosószer (nem is kellet) új telefon (ugyanis akkor döglődött az akkori stb.))

Tehát a pályázat arról szólt hogy 10 mehettek Schwerinbe és 4 Brémába (Bréma mellé).

Neveket nem fogok írni a neveiket rövidíteni fogom a kezdő betűikkel olyan neveket adhatsz amit szeretnél nekik :)

Így kezdődött az én Németországi utam. Az utazásról a következő bejegyzésben olvashatsz.
Réka














LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...